Gulyás Gergely bejelentése alapján 10 köbméter fát vásárolhat a lakosság hatósági áron. Nyilván mindenki számára jól jön a fűtési szezonban a támogatás ilyen formában is, de vajon mit kell érteni 10 köbméter alatt, és miket érdemes figyelembe venni, ha tűzifát szeretnénk vásárolni?

Először is érdemes tisztázni, hogy a hírekben megjelent köbméter alatt vélhetően erdei köbmétert kell érteni, és a hatósági áras fa valószínűleg az erdészeteknél lesz elérhető. Ugyan a piacon szoktak árulni súlyra illetve 1m x 1m x 1m kiszerelésben is tűzifát, ellenben az erdészeteknél az erdei köbméter az általános, ami 1,7m x 1m x 1m, vagyis lényegesen több. Ez utóbbival számolva a 10 erdei köbméter fa a lakossági ingatlanok jelentős részénél megoldja a fűtést egész télen. Az persze szintén tisztázásra vár, hogy ezek rönkök vagy kályhakész, 25-33 centis hasogatott tüzelőt jelentenek majd? Ennél is fontosabb kérdés, hogy lesz-e tűzifa? A fatelepeken ugyanis már nyár közepén tartott a roham a tüzelőért.

A Turai Fatelepen is szükségessé vált, hogy várólistára iratkoztassuk fel a vásárlókat, mivel már a tavaszi vágást is idejekorán elkezdte felvásárolni a lakosság.

Ám ha a tavaszi vágást is felvásárolták, lehet-e legalább egy évet letárolt és száradt fát vásárolni? Ha nem, akkor az bizony 20-30%-al kevesebb fűtőértéket fog tudni leadni. Az átlagos fűtőértéket tekintve

• az akác 14.9 MJ/kg;
• a tölgy 15.1 MJ/kg;
• a bükk 15.6 MJ/kg.

Ha a tűzifa a nedvességtartalom végett ebből veszít akár csak 20%-ot is, 12MJ körül alakul átlagosan a fűtőérték. Ebből adódik, hogy a kívánt hőmérséklethez több tűzifára lesz szükség. Szerencsére a 10 erdei köbméter tekintélyes mennyiség, ezért még a veszteségeket figyelembe véve is elegendő kell legyen. A nedves fa égetésével ugyanakkor több füst keletkezik, illetve a nedvesség végett több lerakódás. A lakosság nagyobb része fog fával fűteni, de a szükséghelyzet háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontokat.

Az tévhit, hogy ha eső éri a fát, attól olyan mértékben tekinthető nedvesnek, mintha friss vagy őszi vágásból származna. Egy hét esőmentes nap elég, és az esővel felvett nedvesség kipárolog.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a hatósági áras tűzifát az erdészetektől lehet majd vásárolni. Az ország egyes részein azonban messze van az erdészet a végfelhasználótól, míg a kereskedések egy jól lefedett hálózatot alkotnak, ami kisebb logisztikai költségekkel jár. De vajon az erdészettől való vásárlás egyszeri nagy összeggel jár, amelyet nem mindenki engedhet meg magának? További kérdés, hogy a kereskedőknél és a fatelepeken hogyan lesz tűzifa? Az erdészeteknél fel vannak e készülve arra, hogy a várhatóan jelentősen megnövekvő igényeket kielégítsék, van-e elégséges termelői és feldolgozói kapacitás, valamint a szállítást el tudják e végezni? A kormányinfón elhangzottak erre vonatkozó biztató kijelentések, szerintünk valószínűleg a gyakorlatból fog majd csak kiderülni, ami itt van közel.

Megjelentek a tűzifa kínálatban a fenyő tüzelők. Ennél a terméknél óvatossággal kell megközelíteni a kedvező árat. A fa maga durván fele olyan nehéz, mint a bükk, és bár a fűtőértéke azonos a bükkével, hamarabb leég. Ezen kívül gyantát tartalmaz, emiatt az égése közben más gázok is keletkeznek, illetve lerakódhat a kéményben. Hallottunk már olyan esetről, ahol tüzet is okozott a begyulladt gyantás lerakódás. Ezért mindenképpen megfontolandó a fenyő tüzelő használata!

Ezzel szemben a brikett is beletartozik a fatermékekbe és érintheti a hatósági ár, de hogy milyen módon, vagy az érintett körbe tartozik-e, arról még részleteket nem tudni. Az általános tüzelőhiány azonban érinti ezt a termékkört is. Annyi előnye viszont van a tűzifával szemben, hogy biztosan száraz tüzelőanyagról van szó, illetve a szállítása könnyebb, hiszen 200kg-ig szinte bármely személyautóban elfér. Miivel a fűtőértéke nagyobb, kevesebb is elegendő belőle. A tárolását tekintve is előnyösebb a fánál, mivel töredéke a helyigénye, valamint kályhakész, nem kell hasogatni sem, és kevesebb a visszamaradó hamu is.