Nemcsak a légszennyezés, hanem a fűtőérték szempontjából sem mindegy, mivel fűtünk – vagyis cseppet sem mindegy, mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk a fűtésszámla miatt, állapítják meg újra és újra az energetikai szakemberek. Az emelkedő rezsiárak a kényelmes gázfűtés helyett a takarékosabb megoldások keresésére motiválta az embereket, ami jellemzően a vegyes tüzelésű vagy fatüzelésű kazánokat jelenti a tapasztalatok alapján. De mennyibe kerül valójában a fával való fűtés, és mennyre éri ez meg?

A lakossági rezsitarifák emelése a különféle szilárd tüzelési módok, azok közül is elsősorban a klasszikus vegyes tüzelésű kazánban történő fatüzelés felé terelte a fogyasztókat. A kazángyártók alig győzik gyártani a készülékeket a Greendex cikke szerint, miközben a faelgázosító és pelletkazánok iránt kisebb a kereslet. A klasszikus vegyes tüzelésű kazánok népszerűségét az is magyarázza, hogy ezekben a berendezésekben egyesek akár az otthon keletkező egyéb, nem biomassza jellegű hulladékot is eltüzelheti. Bár ezzel az adott háztartás fűtési költségeit csökkenthetik, a légszennyezettség növekedése és az amiatti egészségügyi kockázat miatt ez inkább kerülendő.

Ha nem meglévő kazánnal számolunk, hanem most szükséges beszereznünk a berendezést, akkor a Greendex által megszólított energetikai szakember, Szűcs Gábor szerint alsó hangon 0,5-1 millió forinttal számolhatunk. Ez még csak egy kisebb hatékonyságú kazánt jelent, amelyhez az égéstermék-elvezető rendszert is ki kell építeni, ez pedig további legalább 500 ezer forintos költséget jelent, még mindig munkadíj nélkül. Plusz kiadást jelenthetnek a technikai áthidalások, mint például a jelenlegi fűtési rendszerrel való összekötés, illetve a biztonsági szerelvények beszerzésének ára. Szűcs Gábor puffertartály beépítését is javasolja, mellyel a hatásfok javulása mellett a félautomata fűtési üzem is elérhető.

Mennyi az annyi?

A számokat tekintve az átlagfogyasztás alatti rezsicsökkentett áron 1 kWh hőenergia előállítási költsége gáztüzelésű kondenzációs kazánban 10-12 forint körül alakul. Ugyanez vegyes tüzelésű kazánban száraz tűzifával történő fűtés során körülbelül 15-16 forint/kilowattra jön ki. Itt külön ki kell hangsúlyozni a száraz tüzelőt, a tűzifa nedvessége ugyanis 40 százalékkal ronthatja a fűtés hatékonyságát és akár 25-30 forint/kilowattra emelheti a költségét.

A fatüzelés tehát az átlagként meghatározott fogyasztási szint túllépése esetén válik anyagi szempontból előnyösebb megoldássá, állítja a szakember, gyakorlati szempontból az átlagfogyasztásba jellemzően a Kádár-kockának hívott régebbi típusú, gyengén szigetelt házak mérettartományáig lehet beleférni, de akár már ez esetben is csak némi komfortvesztés árán.

Összegzésül elmondható, hogy azoknak, akiknek van fatüzelési lehetőségük, és fogyasztásuk túllépi az átlagként meghatározott szintet, érdemes lehet száraz tűzifával vagy saját biomasszával tüzelniük. Az újonnan telepített vegyes tüzelésű kazánok beruházási költsége azonban olyan mértékben nőtt (és nőhet továbbra is), hogy megtérülésükre csak hosszú idő múlva számíthatunk. Emiatt érdemesebb az energetikai beruházásoknál hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, és hosszú távon kedvezőbb fűtési megoldással számolni, mint például a levegő-levegő hőszivattyú – álltja Szűcs Gábor.