A nagyvilág számos városában találkozhatunk egy ember teremtette, furcsa növénytársulással, az úgynevezett Miyawaki-erdővel. Pár éve kinőtt a földből az első Budapesten, a Tabánban is, azóta pedig már számos, egészen pontosan 10 ilyen kiserdő él Budapesten és Baján. De honnan ered ez az elsőre furcsa nevű módszer, és mi a lényege?

2021-ban, kilencvenhárom éves korában elhunyt Akira Miyawaki volt az a botanikus, aki a távol-keleti szigetországban történt megfigyelései által megalkotta az erdők városi változatait. A nagy és tökéletes rendszerben élő erdőket, kicsi de szinte ugyanazon elvek mentén működő városi változatban. A kiváló botanikus és növényökológus nevéhez csak Japánban több mint ezerháromszáz minierdő kötődik.

Miyawaki a múlt század második felében megfigyelte, hogy a japán erdőkben sok a tűz, a gazdasági erdőkben elő fafajokkal teleültetett, telepített erdők könnyen meggyulladnak, és az időjárás szeszélyeinek sem állnak ellent. Tanulmányozta a termesztés erdőket, azok fajösszetételét és saját, őshonos fajokon alapuló városi minierdő módszer kifejlesztésébe fogott, ami alkalmas lehet szennyezett levegőjű nagyvárosi telepítésekre is.

A Miyawaki módszer és az ökológiai szolgáltatásai

A Miyawaki-erdő hasonlatos a bonsai-okhoz, amikor a hatalmas és fenséges fákat alkotjuk meg lakás méretben. A minierdők esetében a nagy erdő mását hozzuk létre városi léptékben. Kis területen mintázzuk le az erdő sokszínűségét. Sok fa, kis helyen, ami tisztítja a szennyezett levegőjű városokat, árnyékot biztosít, párásít és ezáltal hűti a környezetét, valamint rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont, menedéket.
Az 1970-es években kifejlesztett módszer lényege az, hogy városokban egy adott területen a lehető legtöbb fát ültetik el, és ezek általában olyan területek, ahol rossz minőségű talaj található.

Akira Miyawaki megfigyelte, hogy ha egy négyzetméterre összesen három vagy négy facsemetét és cserjét telepít, akkor a fák törzse ugyan vékony marad, de az egymással, a fényért versengő növények hihetetlenül gyorsan növekednek és sok oxigént termelnek.

Az első kísérletek sikeresnek bizonyultak, ezért néhány japán vállalat – például a Toyota – megkérte őt, hogy telepítsen minierdőket a gyárak területén. A módszer természetesen itt is működött és egyre több helyen nőttek ki minierdők a világban, így Miyawaki nevéhez ma már több millió városi fa elültetését köthetjük ezzel a módszerrel.

Az ültetés

Mint minden módszer esetében, itt is vannak olyan részek, amelyeket illik betartani, megadva a tiszteletet az alkotó számára. Ezektől el lehet térni, de ebben az esetben ne nevezzük Miyawaki erdőnek.

1. Meg kell vizsgálni a talaj összetételét és vagy talajjavítást, vagy teljes talajcserét kell végezni. Ez elengedhetetlen, hiszen ez az egyik alapja a fák egészséges és gyors növekedésének, ráadásul a városokban általában alkalmatlan a talaj ilyen ültetésekhez.

2. Fel kell mérni a környező területek őshonos fafajait és cserjéit és ezekből kell összeállítani a fajlistát. Feketeöves Miyawaki rajongók maguk nevelik meg magról a leendő erdő helyén vagy a közelében a növényeket cserepekben.

Fontos, hogy ne azt ültessük, ami nekünk tetszik, hanem ami a környéken őshonos.

3. Az előkészített, szerves anyagokkal teli talajba történik a növények ültetése teljesen véletlenszerű módon, ezzel is utánozva a természetet. Négyzetméterenként 2 vagy 3 fa és egy cserje ültetése szükséges, hogy a módszer elérje a céljait

4. Az ültetés és beöntözés után még következik egy fontos dolog: a talajtakarás szerves anyaggal legalább 10 cm vastagságban. Ez védi a talajt a kiszáradástól és a bomlás során tápanyagot juttat a talajba.

Erre a legalkalmasabb a szalma, amely városi környezetben egyben a munka végének legszórakoztatóbb lezárása is

5. A kész erdő köré készíthetünk fából egy alacsony kerítést, kihelyezhetünk padokat és egy táblát is az erdő alkotóiról, illetve arról, hogy mi fán terem a városi minierdő.

Fenntartás

A telepítést követő 2-3 évben időjárástól függően a nyári időszakban célszerű rendszeresen öntözni és néha a nagyobb lágyszárú aljnövényzetet vagy a szalmából kikelt búzát kihúzni, amelyet nyugodtan hagyjuk ott tápanyagnak.

Később az erdő önellátóvá és élőhellyé válik.

Minierdők a világban és itthon

A Miyawaki-módszer Ázsiában és az Amerikai Egyesült Államokokban is népszerű.
Európában főként Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában terjednek, ahol közterületek mellett, iskola és óvoda udvarokon már beton törnek, térkövet szednek fel a minierdő telepítéséhez, csökkentve ezzel a hősziget hatást, egyben oktatási tevékenységet is folytatva a jövő generációinak számára. Magyarország első Miyawaki-erdejét 2021-ben telepítették a fővárosi Tabánban. A Főkert szakemberei összesen százhúsz facsemetét ültettek el egy mindössze negyven négyzetméteres területen.

A telepített növények között volt barkócaberkenye, gyertyán, vadkörte, vénic szil, kocsánytalan tölgy, csíkos kecskerágó, egybibés galagonya, valamint mezei- és korai juhar. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdőtársulást imitálják.
Az első minierdő marketingje olyn sikeresnek bizonyult, hogy számos budapesti kerületben és egy vidéki városban, Baján is nőni kezdtek a földből a kis minierdők.

Ezek sorrendben a következők:
2. Bajai Miyawaki 120 m2 400 növény
3. Soroksári Auchan 200 m2 600 növény
4. Boráros téri Miyawaki 60 m2 200 növény
5. Budafoki Miyawaki 55 m2 200 növény.
6. Lenhossék utcai Miyawaki 80 m2 240 növény
7. Zsigmond téri Miyawaki 13 m2, 52 db
8. 2. Bajai Miyawaki 120 m2, 400 növény
9. Andor utcai. Miyawaki, 60 m2, 240 növény
10. Rákoskerti Miyawaki 260 m2 1300 növény
11. Erdélyi János téri Miyawaki 30 n2 240 növény
12. Rákóczi Miyawaki 70 m2 280 növény

Forrás: 10milliofa.hu – Zsolnai Balázs