Egymást érő válságok és gazdasági nehézségek jellemezték a végéhez közelítő ötéves önkormányzati ciklust. Ebben a helyzetben óriási kihívást jelentett helyi lakhatási támogatásokat bevezetni, fenntartani vagy fejlesztéseket, beruházásokat indítani – míg az igény minden eddiginél nagyobbnak bizonyult. A Habitat for Humanity 2024 februárjában meghirdetett országos pályázata épp azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat.

A pályázaton 39 pályázó indult Budapestről és 15 vármegyéből, a három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztak, amelyek különböző mintaprogramok megvalósítására kapnak pénzügyi és szakmai támogatást a civil szervezettől. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek, és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból.

Józsefváros: antikorrupciós programból lakhatási alap

A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi Józsefvárosi Önkormányzat lett. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében. „A ciklus végéig 201 önkormányzati bérlakásban végeztünk életmentő vagy korszerűsítő felújításokat, amelyre négymilliárd forintot spóroltunk meg az antikorrupciós programunkkal” – fejtette ki Pikó András polgármester. Ezen felül a kerületben jelentős lakhatási támogatást is biztosítanak; jelenleg 300 háztartás részesül átlagosan 25 ezer forintos támogatásban. A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra.

Keszthely: kilakoltatás helyett adósságkezelés

A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is. „Majdnem 300 önkormányzati lakásunk van, öt évvel ezelőtt azzal szembesültünk, hogy ezek közül mintegy 80 lakhatatlan állapotban van, kellett valamit kezdeni ezzel. Önkormányzati és pályázati forrásokat mozgósítottunk, próbáltuk megfizethetővé tenni a lakhatást és elkerülni a kilakoltatást” – magyarázta Vozár Péterné, Keszthely alpolgármestere. Ezért lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosítanak. A pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogják kicserélni, összesen négymillió forint értékben.

Jánoshida: a 2500 fős település tudatos bérlakás-fejlesztéssel

A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot.
„Országos viszonylatban is, de ebben a településméret-kategóriában pedig különösen kiemelendő, hogy az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával” – emelte ki Kőszeghy Lea zsűritag, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számolt be a jánoshidai pályamű a tűzifa-, rezsi- és építőanyag-támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig.

“Az utóbbi 8-10 évben drasztikusan sok feladat hárult az önkormányzatra a lakhatás terén. Már lakott ingatlanok is végrehajtás alá kerülnek; ezer helyi ingatlanból több mint százról kellett adatot szolgáltatni” – említette Eszes Béla, Jánoshida polgármestere. Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismerték el, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak.

Közös pontok

Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota. A díjazottak tudtak azonosulni azzal a dilemmával is, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali “tűzoltásra” használják a szűkös forrásokat.

“Kiveszett az elmúlt évtizedekben az a képességünk, hogy fel tudjunk háborodni azon, hogy emberek milyen körülmények között élnek” – mondta Pikó. – “A jó lakáspolitika szívből, felháborodásból és nagyon sok munkából születik. Ahol pedig a legnagyobb a szükség, ott kell a legtöbb szív és munka.“

A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett jó gyakorlatokból melyekből kiadványt tervez készíteni a Habitat for Humanity. Ezen keresztül még több, országszerte a méltó lakhatásért dolgozó önkormányzat munkája lesz megismerhető. Ezen kívül részt vettek a lakhatási civil szervezetek által létrehozott Lakhatási Koalíció 2024-es választásokra összeállított Önkormányzati Lakhatási Minimum című javaslatcsomagjánaak munkájában is. Ebben arra kérik az önkormányzati polgármester és képviselőjelölteket, hogy köteleződjenek el a Minimum pontjai mellett, megválasztásuk esetén pedig valósítsák meg azokat. Ehhez szakmai támogatást is felajánl a Koalíció.

Forrás: Habitat for Humanity