A GKI és a Masterplast közös júliusi felmérésének tárgya, hogy merre mozdul el a magyar lakásfelújítási kedv. A közlemény az előző évekkel összevetve is jelentős elmozdulást prognosztizál, és bár az építőanyag-drágulás okoz zavarokat, a tendencia így is világosan látható.

A felmérés alapján a járvány harmadik hullámának lecsengése és a korlátozó intézkedések nagy részének feloldása után a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési kedve rég nem látott magasságba emelkedett. A pandémia okozta kötöttségek alóli felszabadulás, a gyereket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások (CSOK, otthonfelújítási támogatás), illetve a hitelezési expanzió egyaránt ösztönzőleg hat a lakossági szándékokra a felmérés szerint.

De mit jelent ez számszerűen?

A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 17 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására, amennyiben ez megvalósul, akkor egy éven belül mintegy 700 ezer otthonon végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat – derül ki a GKI és a Masterplast júliusi felméréséből. Ez az előző negyedévinél 120 ezerrel, az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél 130 ezerrel nagyobb számot jelent.

Az egy negyedévvel ezelőtti adatokhoz képest ráadásul csaknem minden településtípusban és minden régióban nőtt a felújítási kedv. A legnagyobb mértékben Budapesten, itt 18 százalék készül renováltatni, szemben az áprilisi 8 százalékkal. A megyeszékhelyeken 12-ről 16 százalékra, az egyéb városokban 11-ről 17 százalékra nőtt az érdeklődők aránya, míg a községekben maradt a 15 százalékos arány.

Az ország régiói közül a közép-magyarországiban és a nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb várható aktivitás (a háztartások 18, illetve 19 százaléka készül valamilyen felújításra), de az észak-magyarországi és a dél-alföldi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység valószínű.
A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők mintegy 40 százaléka szeretné részben állami támogatásból (otthonfelújítási támogatás) finanszírozni felújítási-korszerűsítési terveit – egy negyedévvel ezelőtt ez az arány 36 százalék volt. A biztosan felújításra készülők fele számít az állami támogatás igénybevételére, míg a csak valószínűleg felújításba belevágók a támogatás felhasználásával kapcsolatban is elég bizonytalanok.

Korlátokat a felújításnak csak az építőanyagok árainak és a felújítási szolgáltatások díjainak dinamikus emelkedése, illetve az építőipari kapacitások szűkössége jelenthet. Ez viszont jelentősen érinti a felújítás főbb típusait, amely más felmérések szerint leginkább az ablakcsere, külső szigetelés, tetőcsere és tetőszigetelés illetve gépészeti korszerűsítés ((például napelem telepítése) munkáit érinti. A korábbi felmérésekhez hasonlóan a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érezhető, míg a lehetőségek a legkevésbé a panellakások lakóinak fantáziáját ragadták meg. Az esztétikai felújítások terén a beépített konyhabútor és a fürdőszoba renoválása vezeti a listát, de a burkolás és a festés is előkelő helyen szerepel.

———————————————

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A mostani kutatás a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív felmérés eredményeit tükrözi.

2021. augusztus 3., MTI – CSOK Otthonfelújítási Kedvezmények blogspot