A lakáspiaci és otthontámogatási támogatások terén változások várhatók a Telex szerint, amely a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült minisztériumi háttéranyagra alapozza az állításait. Az önkritikát sem nélkülöző elemzés alapján átalakulhat a CSOK, a babakötvény, és a bérlakáspiacon is várható előrelépés, akár még ez év végén.

A Telex hangsúlyozza, hogy a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült dokumentum még „csak egy előzetes szakértői anyag”, tehát nem azonos a később előterjesztésként a kormányülésen tárgyalásra kerülő tervezettel. Ennek ellenére jó előrejelzésként tekinthetünk rá, milyen irányvonalak fognak előtérbe kerülni a lakáspolitikában, melyet ráadásul a kormány a 2026-os választási kampány egyik fontos elemének szán.

A lap birtokába jutott előkészítő anyag egyik legnagyobb célkitűzése, hogy a demográfiai alapú lakáspolitika helyett változatosabb, sokszínűbb lakhatási programot kell kidolgozzanak, amely a bérlakásoktól a szociális alapon támogatásra szorulókon át (pl. testi vagy szellemi fogyatékosság, haláleset, stb.) a zöld CSOK-ig bezáróan sok szempontot tartalmaz.

A háttéranyag végén konkrétumok, számszerű célkitűzések és az ezek eléréséhez szükségesnek tartott eszközök szerepelnek. A legfontosabb célok a szerzők szerint:

• új lakásépítések számának növelése a jelenlegi évi 15-18 ezerről a 25-30 ezres sávba;

• lakásbővítések és -felújítások felpörgetése, energetikai korszerűsítések előmozdítása, komfort nélküli háztartások rekonstrukciója;

• GDP-arányos lakásberuházási ráfordítások növelése a jelenlegi kb. 2,5 százalékról, hogy ezek értéke minden évben érje el a V4-országok átlagát, kb. 3 százalékot, majd 2035-re az 5 százalékot;

• nagyszabású szolgálatilakás-programok indítása az állami életpályákon dolgozók számára: évente összesen 3-5 ezer új szolgálati lakás építése vagy magas minőségű felújítása, bérletidíj-kedvezmények az ezekben lakóknak gyerekszám és szolgálati jogviszony hossza alapján;

• munkáltatók ösztönzése a munkavállalók lakhatási szükségleteinek kielégítésére a béren kívüli juttatások rendszerének újranyitásával – a szerzők szerint cél, hogy évente legalább 100 ezer dolgozó vegye igénybe ezt az új cafeteriaelemet;

• osztott tulajdonú lakáskonstrukció bevezetése: 2025-ben be akarják hozni új elemként azt a modellt, amely egyszerre épül résztulajdonlásra és bérleti díj fizetésére, majd a „futamidő” végén lehetőség nyílik a teljes tulajdoni hányad megszerzésére;

• fiatalok önállósodásának előmozdítása: „a szüleiknél lakó vagy a szüleiktől rendszeres és jelentős anyagi támogatást kapó fiatalok arányát a jelenlegi 52 százalékról 40 százalékra szükséges leszorítani 2035-re”;

• rendszeres lakáscélú megtakarításokat ösztönző pénzügyi termék bevezetése: a szerzők szerint „szükséges lenne bevezetni legalább egy olyan pénzügyi instrumentumot, amely a rendszeres lakáscélú megtakarításokat legalább évi 150 ezer forint állami hozzájárulással ösztönzi”, és elérni, hogy évente legalább 50 ezren igénybe vegyék ezt;

• magyar beszállítói hányad emelése: az állami/uniós támogatásból futó új építéseknél és felújításoknál elérnék, hogy „a kapcsolódó megrendelések értékben és volumenben is legalább 50 százalékban hazai építőipari szereplők által kerüljenek kielégítésre”.

A fenti célok eléréséhez további plusz eszközöket is javasolnak a tanulmány készítői, mint például:

– Zöld CSOK Plusz, amely további gyerekvállalás mellett kifejezetten az új építésű, legalább A+ energetikai besorolású ingatlan építésére/vásárlására nyújtana hitelt még alacsonyabb kamatszint és/vagy magasabb igényelhető hitelösszeg mellett. Ez a szöveg szerint az épületállomány jelentős energetikai korszerűsítésével és gazdaságélénkítő hatással is járna.

– Zöld CSOK mellett egy CSOK plusz „rávezető” program, amelynek keretében 18–30 éves, együtt élni szándékozó fiataloknak olcsó bérlakást biztosítana az állam 5 évre, amennyiben vállalják utána a CSOK Plusz igénylést. Nagyipari térségekben a családok lakásigényének segítése is felmerült ötletként.

– Terveznének a „szabályozott lakáspiaci övezetek” kialakításával is, amely a tömeges lakhatási igények kielégítésében szerepet vállaló építtetőknek ösztönzőket (például áfamentességet) biztosítanának.

– Lakásügynökségi modell létrehozása is felmerült, amely a szolgálati lakások hasznosításával, üzemeltetésével foglalkozna, bár ezt kiemelik, hogy „jelentős költségvetési forrásokkal járna”.

– Kollégiumépítési és -fejlesztési program, amely a következő tíz évben évente legalább ezer kollégiumi szoba építésével számol, továbbá kedvező árú apartmanlakások árusítása az egyetemi városokban.

2024. október 9., Forrás: Telex.hu