Az elmúlt két évben átlagosan 50 százalékkal drágultak az építőanyagok, az egész mezőnyből kiugróan magas volt a cement és épületfa ára. Visszaesés, stagnálás vagy újabb emelkedés jöhet az építőanyagok árában? Ezt vizsgálták az ÉVOSZ szakemberei a VG.hu cikkeiben.

Bár az elmúlt két évben átlagosan 50 százalékkal drágultak az építőanyagok, idén azonban a cement és a cementalapú építőanyagok kivételével már csak stagnál vagy csak kismértékben emelkedik a legfontosabb termékek ára. Emiatt 2023-ban nem vár jelentős áremelkedést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – legalábbis a fém- és műanyagalapú építőanyagok körében.

Tibor Dávid, az ÉVOSZ, a Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának vezetője és a Masterplast Nyrt. elnöke szerint, míg az elmúlt két évben a fánál és az acélnál volt árrobbanás, addig most a cement drasztikus drágulása okoz problémát. A Világgazdaságnak nyilatkozva Tibor Dávid azt mondta, az ellátásbiztonság miatt fontos, hogy rendeződjön a helyzet, mivel a kibontakozó cementhiány több építkezést és építőanyag-termelést is leállíthat. A cementpiacon kialakult torz viszonyok felszámolására egyelőre nem találták meg a megoldást elmondása szerint, az ársapka és a különadók miatt a hazai gyárakból kevesebb kerül piacra, az import pedig drága, ami beépül a csempe, a betoncserép, de a homlokzati ragasztó árába is.

Az ÉVOSZ tagozatvezetője úgy látja, hogy a magyarországi építőanyag-gyártáson belül 10 százalék a magyar tulajdonú gyártók aránya, amelynek 20-25 százalékra történő bővítéséhez ezermilliárd forintos nagyságrendű beruházási programra lenne szükség. Példaként felhozta, a Masterplast két nagy projektet is indított: Szerencsen elindult az üveggyapotgyárának építése, valamint Kálon egy EPS-üzemet is épít.

Fontos lenne egy újabb hazai gipszkartongyár is, de más alapvető építőanyagok gyártásához szükséges, újabb befektetések is – mondta a lapnak Tibor Dávid, aki szerint az üzleti logika segít az árakat, valamint az inflációt kordában tartani.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a kilátásba helyezett építőanyag-áremelésekre úgy reagált a Világgazdaságnak, hogy most év elején sok az üzleti bizonytalanság, a nyitott kérdés. Az építőanyag-gyártók és -kiskereskedők tervezik, hogy a termelési költségek növekedését, a volumen csökkenését majd áremeléssel próbálják pótolni. Valószínű, hogy az idei év elején egy 10-15 százalékos áremelkedésről döntenek majd az építőanyagok jelentős részénél. Koji László úgy véli, hogy a piac ezt nagy valószínűséggel nem fogja elfogadni, és az ÉVOSZ prognózisa szerint a vevők májustól némi ármérsékléssel vagy havi akciókkal találkoznak majd, és így tudják majd tolerálni az áremeléseket.

Koji László kitért arra is, hogy az elmúlt év az inflációs robbanás ellenére egy igen sikeres esztendő volt, az építőipar továbbra is 375 ezer embert tud foglalkoztatni. Az ágazat jövedelmezősége azonban romlott, mert az árváltozásokat, az áremelkedéseket az építőipari vállalkozások a már megkötött szerződéseknél teljes egészében nem tudták a vevőkre továbbhárítani.

Ezt tetézi a szakember szerin, hogy az építőipari vállalkozások az elmúlt években ahhoz szoktak hozzá, hogy összehasonlító árakon az ágazat teljesítménye minden évben 10-15 százalékkal nőtt, az ágazat cégei a háttérben ehhez építették ki a kapacitásukat. Most, amikor ennek pont az ellenkezőjét, 10-15 százalékos csökkenést látunk 2023-ra, ez már egy-egy cég életében akár 30-40 százalékos különbséget is jelenthet az eddig megszokott dinamikához képest. Ezért az építőipar várakozásai összességében negatívak erre az évre. Azt, hogy ez folyó áron mit fog jelenteni, még nem tudjuk, és azt sem, hogy milyen infláció jöhet idén az építőiparban.

2023. február 10., VG.hu / CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot